Two angels, one soul~

Most ugyanazon csillagos ég alatt állunk, mégis túl messze egymástól. De emlékszel amikor egymás mellett álltunk a tetőtéren és mosolyogtunk a csillagos éjszaka alatt? Amikor a hídon álltunk és a halvány fények megvilágították arcunkat, miközben futottunk egymás felé. Akkor úgy nézhettünk ki, mint az angyalok.Mint két vidám angyal akiknek semmi gondjuk nincsen.Abban a pillanatban akár el is szállhattunk volna a képzeletbeli hatalmas, és gyönyörű kisugárzású angyal szárnyainkkal amit csak mi láttunk és a barátaink miközben ők a padon ülve bámultak minket. Tudod, én még szeretnék ilyen szép emlékeket. Szeretnék még veled ugyanúgy a csillagos ég alatt állni, vagy a naplementét bámulni, vagy csak úgy, nevetni a világ dolgain, vagy hullócsillagot nézni az ablakodból, vagy bárhol.A lényeg csak annyi, hogy együtt legyünk.

"A könnycseppek végig folynak arcomon, ahogy a virágszirmok szerte szállnak. Most egyedül nézem a tájat, melyet aznap együtt láttunk. Félve az emlékedtől, elzárom a szívem az emberek elől. Bár számtalanszor próbáltam már kitörölni az emlékedet...Újra és újra csak rád gondolok. Arra vágytam, hogy örökké védelmezzelek, még akkor is, ha ez fájdalmas nekem. Közelebb akarok lenni hozzád, mint bárki más, továbbra is elmerülni benned... A melegség, hogy öleltelek még él a kezeim között. Bár számtalan évszak telhet még úgy el, hogy nem feledlek... Csak rád gondolok."

A jövőről, és a barátsághoz vezető útról. ~

~Neked:
A jövőt senki sem mondhatja meg, mert azt mindig te alakítod át.Te alakítod át a jövődet olyanra, amilyenre akarod.A te életedet senki sem látja hogy milyen lesz csak te, abban az időben. Persze közbe jöhetnek kisebb gondok is amik akadályoznak téged.De hát arra vannak a gondok, hogy meg is oldjuk őket.És akkor mész tovább az álmaid felé hogy végre valóra váljanak...
Csak már arra kell figyelni, hogy nehogy más irányítsa az életed, mert akkor akár tönkre is teheti. Csak te.Te döntesz mindenről.




"Építettem egy falat magam köré, de nem azért, hogy kizárjak mindenkit, hanem csak azért, hogy lássam, ki szeret annyira, hogy megmássza..."
Van olyan, aki már át mászta azt a falat, de olyan is van, aki még csak a felénél tart, és néha-néha meg csúszik a lába, de mégsem esik le. Mikor átmásztad már azt a falat, akkor ne rohanj előre, mert könnyen elesel és fájdalmat okozol a barátságunkban. Ne gyere mögöttem, mert túlságosan lehagylak és eltűnsz miközben én még mindig megyek a célhoz, és a piros fonál addig feszül, amíg el nem szakad.. Csak szép nyugodtan gyere mellettem, és fogjuk egymás kezét, mert így soha nem veszítelek el sehol.

With you forever~

Ez most egy történet a lelkem mélyéről.... Számtalan szomorúság és boldogság tör fel belülről... Mindent neked köszönhetek... Képes vagy átérezni az érzéseim?... Ha lennének szárnyaim, veled repülnék el az örökkévalóságba... Hosszú utat tettem meg, a távolban hallom még a lépéseim morajlását... A szomorúságból szenvedés lesz, majd később már csak nevetünk az egészen... De képes vagyok megválni a szomorúságtól és a szenvedéstől, mert te szeretsz engem... Csak kérlek, maradj velem... Mond, hogy vagy képes még mindig rám mosolyogni?... Csak őrültségeken járt a fejem, gonosz dolgokat mondtunk egymásnak... De megbocsátottál nekem...és én is neked... Maradj mellettem, és fogd a kezem örökké...és mosolyogj rám.