Ez most egy történet a lelkem mélyéről.... Számtalan szomorúság és boldogság tör fel belülről... Mindent neked köszönhetek... Képes vagy átérezni az érzéseim?... Ha lennének szárnyaim, veled repülnék el az örökkévalóságba... Hosszú utat tettem meg, a távolban hallom még a lépéseim morajlását... A szomorúságból szenvedés lesz, majd később már csak nevetünk az egészen... De képes vagyok megválni a szomorúságtól és a szenvedéstől, mert te szeretsz engem... Csak kérlek, maradj velem... Mond, hogy vagy képes még mindig rám mosolyogni?... Csak őrültségeken járt a fejem, gonosz dolgokat mondtunk egymásnak... De megbocsátottál nekem...és én is neked... Maradj mellettem, és fogd a kezem örökké...és mosolyogj rám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése