Hereafter
A nap már lemenni készült, én csak sétálgattam tovább a tengerparton.Arcomon könnycseppek jelentek meg, felnéztem az égre, ami gyönyörű színekben pompázott.Nemsokára én is oda fogok tartozni? Vajon melyik pillanatban fogom meglátni a fényt? Mikor nem fogom már érezni a fájdalmat? Mikor fogok elfelejteni mindent? Egy dolgot megtanultam, és azt, hogy sosincs vég. Kíváncsi vagyok mi fog történni Azután...Amikor már átléptem a túlvilágba. Ahol már nincsenek érzelmek. Vajon mi lesz akkor?Változás.Jönni fog egy új kezdet, újra és újra. Ott meg tudom majd az igazságot mindenről. De félek.Nem akarok egyedül menni.Ha itt lennél, most fognád a kezem, és velem lennél addig amíg kell, és aztán kitárnád mind két kezed, és ezt mondanád: -Ha majd én is angyal leszek, mint te, akkor majd utánad repülök, megkereslek a végtelen égbolt közt, és ha megtaláltalak, majd együtt fogjuk nézni fentről ezt az őrült és végtelen világot. És azután...Mi lesz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése