Szívembe zártalak téged, és te is engem.Még sem ismerjük egymást teljesen, de megértjük, amit a lelkünk mondanak egymásnak. Szeretnék látni szép hóesést, tavasszal virágzó cseresznye fákat, nyarat vagy őszt, csillagokat az égen, a hold fényét az ablakomban, veled, veletek lenni, akik képesek kijáratot találni ebből az űrből. "Ezernyi életem van, És szeretném mindent feloldozni, Egy igaz létbe, keveredve álmodni az életet."
Álmodni az életet, úgy ahogy én akarom. Előttem van a valóság képe, de nem érdekel.Csak hátat fordítok a valóságnak, és tovább lépek. A gonosz valóság tükörképe örökre ott marad, mindig várni fog, néha hívogat majd. Talán egyszer eljön az az idő, amikor szembe kell szállnom vele, egyszer már kicsúszott a kezeim közül ez a megfoghatatlan világ, de nem nyúltam utána, csak zuhant lefelé, egyre távolodott. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése