2010. november 16., kedd

Barátoknak nevezzük őket.

...Sosem szabad elfeledkeznünk azokról, akik sokkal régebb óta ott álltak az oldalunkon, mai is ott állnak és fognak is, mert ők nem tűnnek el álomszerűen. Csak vannak, csendben, megértéssel és szeretettel. Nem bántanak, nem szólnak, nem szidnak, nem mennek el. Barátoknak nevezzük őket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése