Egy fantasy világban élek,mert utálom a valóságot ahogy van.
És amikor kirúgnak a nagy nagy fantasy világomból...
Nem tudom mit tegyek...


Hiába próbáljuk elfelejteni azt ami történt.
Örökre megmarad bennünk ez a fájdalom.
Hiába próbálunk jóvátenni mindent.
Mi már egy megtört szív vagyunk.
Egy ketté szakadt vidám kép.
Az álmok eltűnnek,ahogy a piros fonál is.
Egymásnak háttal állunk és két különböző útra indultunk el.
Egyet lépsz,és minden megváltozik...