Emlékfonál.

"Az emlékek azok, amelyek a testet belülről átmelegítik, ugyanakkor darabokra szaggatják."

Amikor megláttalak, azt gondoltam mi ugyanolyanok vagyunk.Közel akartam hozzád kerülni.Azt gondoltam, mi biztos megértjük majd egymást.A múltunk ugyanolyan szomorú és fájdalmas... Már akkor tudtam, hogy köztünk egy olyan kötelék van, ami hasonlít a múltunkhoz.Ugyanolyan fájdalmas és szomorú... Amikor már többet voltunk együtt, egy hatalmas nagy űr kezdett kialakulni bennem, ezt nem tudom megmagyarázni.Szenvedtem, nem tudtam mit tegyek, és még mindig nem tudom...Bármikor amikor úgy éreztem, hogy elveszítelek nem tudtam mit csinálni, csak sírni és veszekedni veled.Olyasmi érzés, mint a szerelem, de mégsem az.Ez egy leírhatatlan érzés, nem tudom megmagyarázni, bármennyit is gondolkodok ezen...
Tudod, én soha nem lennék képes elválni tőled, bármi is történjen.